Azt gondolom, a színház a kultúra egyik szentélye. Meg azt is gondolom, épp ezért az odalátogató közönségre időnként ráférne egy kiadós illemóra.  Nekem a színház gyerekkorom óta különleges hely. Szórakozás, ünnepélyesség, misztikum egyben. Így szocializálódtam. Azóta csak annyiban lazultam le, hogy nem feltétlen öltöny-nyakkendő kombóban nyomulok. Minden másban vaskalapos hülye gyerek maradtam. 1. A későn érkező Szerintem nem… Tovább »

Mit tud anya, amit apa nem? Nálunk ez komoly dilemma, mivel a férjem tökéletesen főz, mos, takarít, vasal; ráadásul imád a gyerekekkel olvasni, játszani. Természetesen a különórák világában is eligazodik, de azért egy kis írásbeli segítség nem árt neki.   Nemrég úgy alakult, hogy pár napra át kellett testálnom a férjemre a gyerekek délutáni különórái… Tovább »

Közhelyes dolog arról beszélni, felgyorsult a világ. De ha onnan közelítjük meg, ez az olvasást és szövegértést is totálisan felforgatta, érdekesebb következtetésre juthatunk. Miért gondolom? Mert jó ideje figyelem, mi zajlik a virtuális világban. Ott vannak a hírportálok, az online magazinok vagy a blogoldalak (mint ez), és azoknak kialakul, illetve folyamatosan alakul egy olvasótábora. Mivel… Tovább »

A politikai korrektség magvait csupa jószándékból vetették el. Sajnos a pokolba vezető út is azzal van kikövezve. Tanulságos történet Németországból, avagy nem véletlen a szélsőjobb előretörése. Nemrég még arról írtam, mennyire bejön nekem a német Willkommenskultur, mostanra viszont kezdek egy kicsit megcsömörleni tőle. Konkrétan az a bajom, hogy egyes német döntéshozók (lokális szintről beszélek) olyan… Tovább »

A napokban mutatták be Mészáros Márta új filmjét a mozikban. Az Aurora Borealis – Északi fény nagyon jó értékelést kapott, egyes ajánlók monstre szívfacsarást emlegettek, mások a fordulatokban gazdag családtörténetet emelték ki. Szerencsére nem olvastam kritikát, így saját érzéseimre hagyatkozhattam. Végül azok is annyira összetettek lettek, mint maga a filmcím. Őszinte leszek: én úgy láttam, a magyar… Tovább »

A hetven az új ötven, annak minden nyűgjével és mámorával együtt. Életközepi válság? Kapuzárási pánik? Nincs para, jöhet a mesterhármas: új nő, új ház, új kocsi! És még az unokák is jól járnak. Igaz történet. A harmincadik születésnapomon – nagyterhesen – egyetlen dolgot kértem apósomtól: szeretném, ha a gyerekeimnek boldog nagyszülei lennének. Csípőből vágta rá:… Tovább »

Egy veszélyes járvány terjed az országban. Nincs ellene oltóanyag. Kigyógyulni belőle pedig hosszú évekig tart. Görög eredetű elnevezése xenofóbia. Magyarul idegengyűlölet. A napokban az egyik tévécsatorna esti beszélgetős műsorában egy szír származású háziorvos mesélt magáról, családjáról, és arról, nem szívesen lépi át annak a településnek határát, ahol a közösség megbecsült orvosa. Hogy miért? Mert a városhatárt… Tovább »

Napjainkban a versolvasás vagy vershallgatás talán kevésbé általános. Klasszikusaink az iskolában még ugyan tananyag, de kérdés, mennyire érti és szereti meg az újabb generáció a költőket és műveiket. Az Örkény Színház mindenesetre tett egy kísérletet, és bejött neki. Anyám tyúkja c. előadásuk telt házas. Bár a slam poetry az utóbbi években hazánkban is divatossá vált, azért… Tovább »

Hello Mindenkinek! Luther Márton vagyok, és már vagy ötszáz éve halogatom ezt a bejegyzést. Itt az ideje, hogy elmondjam nektek, milyen is volt közellenségnek lenni anno 1517-ben. Kezdjük ott, hogy felébredtem. Tudjátok, október 31-én. Kb. hajnali hatkor. A tűz a kályhában eddigre már rég leégett, fáztam mint a fene. Vacogtam, remegtem, majd megvett az Isten… Tovább »

Bayer Zsolt a Marton-ügy kapcsán is megnyilatkozott. Nem hagyta volna szó nélkül. A soroksári közönség meg csak hallgatta, és vele nevetett. Nemzetünk büszkesége, a lovagkereszttel kitüntetett publicista ismét nagyot alakított. Igaz, csak vendég fellépő volt Németh Szilárd nemzeti konzultációs fórumán, de övé lett a legemlékezetesebb alakítás. Mintha egy stand up humorista bőrébe bújt volna, szórakoztatta… Tovább »