Halogatod a szépet és a jót. A kellemeset. Feltételekhez kötöd. Most még nem élvezhetem az életet, most még túl kövér vagyok. Majd, ha lefogyok. Majd akkor.  Majd akkor veszek új nadrágot, addig jó ez a régi is. Csak ezt az egyet hordom, ezzel büntetem motiválom magam. Nem baj, hogy már kétszer kellett megvarrni a combjánál, meg,… Tovább »

Németországban egy héttel később ünnepeljük az édesanyákat. Múlt vasárnap én is kaptam virágot meg oviban barkácsolt mütyürt. De igazából nem ez a nap számít. Hanem a másik háromszázhatvannégy. Nekem akkor van anyák napja, amikor a nagyobbik fiam kézen fogja a kisebbik fiamat a játékboltban, és azt mondja: gyere öcsi, veszek neked valamit a zsebpénzemből! Nekem akkor… Tovább »

Ha azt hallom, sport, nem csak a mozgás jut eszembe, hanem egyfajta nemes versengés is. A sportszerűség, a fair play. Na, de miket beszélek? Fair play? A profi sportban? Ne legyek nevetséges, a profi sport is a pénzről szól! Itt van rögtön a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntője, amit nemrég Budapesten rendeztek meg. Nagy kézilabdarajongó lévén… Tovább »

Kuponnapok szexuális felvilágosítással egybekötve – ez ám az igazi árukapcsolás! Vajon a Joy magazin tisztában van azzal, hogy a kuponos lapszámot rengeteg kiskamasz lány is megveszi? Vagy éppen nekik szól a 101 szextrükk, amelyet mindenkinek tudnia kell? Megérkezett az első olvasói levél a szerkesztőségbe, éljen, éljen! Eddig tart az öröm. Mert a tartalma már annál… Tovább »

Ha a rend országába költözöl, számíts arra, hogy a rend őrei éberen figyelik minden lépésedet. Az autódat meg pláne. Németországban még az óvoda parkolójába sem tanácsos rossz irányba beállni. Akkor sem, ha nagyon sietsz. Eredmény? Anya vs. közteresek 0:1.   Részlet Max Mustermann Ordnungspolizist (aka közteres) titkos naplójából   2017. április 12. szerda Reggel hasogató… Tovább »

Szerelmi vallomásba vijjogó mentősziréna, elviselhetetlenül kényelmetlen székek, agyonsózott pattogatott kukorica…életem első rajzfilmje szélesvásznon, az első randi, az első óvatos kézfogás…Neked mi jut eszedbe a körúti mozikról? Régen minden jobb volt. A mozizás pláne. Az az izgalom. Hogy kapsz-e még jegyet a szombat délutáni előadásra. Tudod, amikor még nem lehetett interneten foglalni. Telefonotok meg nem volt…. Tovább »

Az én generációmnak a Három nővér szinte kultikus darab, illetve olvasmány, illetve paródia. 3 in 1. Sokféle élethelyzetben visszaköszön. Ezért is mentem kételyekkel az Örkény Színház előadására. Féltem, hogy halálra röhögöm magam. “Tengerparton áll a tölgyfa, aranylánc csüng az ágain…” – visszhangzik fejemben ma is ez a sor, ha a Három nővérre gondolok. Abban a… Tovább »

Roppant sajnálatos az ország kettészakadása, a megosztottság. Sokszor egy családon belül is. De van még rosszabb: a teljes érdektelenség. Vasárnap délután. Ülök egy kávézóban, várom a barátnőmet. Késik. Kisvártatva az asztalunkhoz csörtet, lehajítja a táskáját, ziláltan kezd magyarázkodni: – Jaj, ne haragudj, alig találtam parkolóhelyet, na meg ez a szörnyű dugó, erre igazán nem számítottam… Tovább »

Hibákról, botlásokról, ne adj isten sérelmekről kevés szó esik az anyák napi ebédnél. Ünneplőben, orgonacsokorral a kézben, a búvártúróst sütő nagyinál. Pedig általuk váltam elég jó anyává. Úgyhogy most megköszönöm őket mind egy szálig. Anyukámnak, ki másnak? Jó tíz évvel ezelőtt, egy családállításon kaptam azt a mondatot, ami azóta is életem egyik vezérfonala. Így hangzik:… Tovább »

Úgy hallottam, Magyarország jobban teljesít. Ebben lehet valami igazság, az utcán több a bolond. Álmosan zötykölődök a 4-6-os villamoson, csak néhány megálló a munkahely. Fejemben az jár, milyen jól fog esni egy második kávé, attól tuti felébredek. Az élet azonban másik ébresztővel kedveskedik: egy ordító férfi száll fel a villamosra, végigrohan a szerelvényen, akit lehet, vegzál,… Tovább »