1.0https://tutifranko.cafeblog.huTutiFrankóhttps://tutifranko.cafeblog.hu/author/tutifranko/<p style="text-align: justify"><strong>Minden az Ausztrál Expresszel kezdődött. Ja, nem, a Rabszolgasorssal. Ja, nem... tök mással. Aztán folytatódott a Váratlan utazással... Azóta egyre rosszabb. </strong></p> <p style="text-align: justify">Saját tapasztalat, hogy ha úgy is érezzük, bennünket nem ragadnak el a szélsőségek, és sosem kattanunk rá bizonyos dolgokra, az élet elénk hoz valamit, ami próbára tesz. Velem is így történt. </p> <p><span style="color: #000080"><strong>Boldog 80-as évek</strong></span></p> <p style="text-align: justify">Kezdjük a gyerekkorral. Persze, hogy az enyémmel, abban vagyok járatos. Sajnos, a jelenlegi kamaszok világát nem igazán ismerem. Csak tippelni tudnék, és egészen biztosan mellétrafálnék. Mert <strong>ma már annyi minden elérhető online</strong>, hogy mindenki maga ízlésének megfelelően szemezgethet filmek, sorozatok, valóságshow-k, animációk, klipek, játékok között. (Bizony, <strong>az olvasás ezek mellett nagyon háttérbe szorult</strong>. De ez egy másik bejegyzés témája.)</p> <p style="text-align: center"><img class="alignnone wp-image-4314" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/szombat-esti-filmkoktél-300x196.jpg" alt="" width="241" height="157" /><img class="alignnone wp-image-4315" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/Charlies_Angels-233x300.jpg" alt="" width="122" height="157" /><img class="alignnone wp-image-4317" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/Isaura-300x268.jpg" alt="" width="176" height="157" /></p> <p style="text-align: justify">Huszon-harminc éve (<span style="color: #993300"><em>te jószagú atyaúristen!, mennyi???</em></span>) nem létezett internet. <strong>Az állami televízió jóindulatára hagyatkozhattunk.</strong> Egész jófejek voltak a szerkesztők, mert <strong>ma is emlegetem a Szombat Esti Filmkoktél összeállítását</strong>. Ebben volt a Kengyelfutó gyalogkakukk, a Frédi és Béni, a Meghökkentő mesék, a <strong>Muppet Show</strong>, a Minden lében két kanál, a <strong>Charlie angyalai</strong>, és még sorolhatnám. Egyiket jobban imádtam, mint a másikat. Mondhatjuk úgy is, hogy rájuk voltam kattanva. De ezt akkor mégsem lehetett mondani, mert egyetlen szombat este történt minden. A többi nap más volt a tévében, de hétfőnként adás sem volt. Egyébként további emlékezetes sorozat volt hétköznap estékről az <strong>Onedin család</strong> ééééés a <strong>Rabszolgasors</strong>. Isauráról azóta már tévét is elneveztek. (Az országos gyűjtésről nem is beszélve.) <strong>Függőnek lenni azonban mégsem lehetett. Erről a tévéműsor gondoskodott.</strong></p> <p><span style="color: #000080"><strong>Kilencvenvalahányban</strong></span></p> <p style="text-align: justify">Aztán ahogy nagyobbacska lettem, vagyis kőkemény kamasz, <strong>vasárnap délután kezdtem a tévén csüngeni</strong>. A Disney válogatásában tűnt föl a <strong>Kacsamesék, a Gumimacik, na meg az Ausztrál Expressz</strong>. Odavoltam a sorozatért. Miután hozzánk is begyűrűzött a fejlődés, akkoriban valahonnan hozzánk vágtak egy használt videólejátszót. Ha vasárnap délután valamiért lemaradtam az újabb részről, megkértem a szüleimet, vegyék föl. Aztán este visszanéztem. <strong>Nem volt az az akadály, amit le ne küzdöttem volna a fiatal Nicole Kidman és társai kalandjaiért.</strong> Ma is a fülemben cseng a két főszereplő nő magyar hangjának neve: Orosz Helga és Kocsis Mariann.</p> <p style="text-align: center"><img class="alignnone wp-image-4319" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/ausztrál-expressz-300x230.jpg" alt="" width="229" height="176" /></p> <p style="text-align: justify">Eltelt újabb egy-két év, és <strong>a Váratlan utazás lett a sláger</strong>. Szinte berobbant az akkori állami csatornán (legalábbis emlékeim szerint ott mutatták be, amire sehol a gugliban semmilyen megerősítést nem találtam). A lényeg, hogy azóta számtalanszor újra és újra levetítették mind a hét évadot. Én pedig <strong>képes voltam újra és újra megnézni az egyes részeket</strong>. Na, ez már nagyon is <strong>hajazott a sorozatfüggőségre</strong>. De hogy egyébként miért is lett akkora siker Magyarországon? Úgy gondolom, annyira idilli volt a környezet, hogy kevesen tudtak ellenállni a csábításnak. Sőt, gyűjtést ugyan nem szerveztek a szegény kis Sara Stanley megsegítésére, de a sorozatnak ma is van egy élő, magyar rajongói oldala.</p> <p style="text-align: center"><img class="alignnone wp-image-4320" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/váratlan-utazás1-300x243.jpg" alt="" width="227" height="184" /></p> <p style="text-align: justify">Egyébként <strong>a Szomszédokról sem szabad megfeledkezni</strong>, ami a leghosszabb magyar teleregényként mindennapi életünk szerves része volt. Erre a sorozatra ugyan nem gyógyultam rá, mégis maradandó emlék, hisz kamaszkorom és fiatal felnőttkorom meghitt csütörtök estéit idézi. És hát naná, hogy <strong>Janka néni sosem megy ki a divatból</strong>.</p> <p><span style="color: #000080"><strong>Sorozat, amerre a szem ellát</strong></span></p> <p style="text-align: justify">Ma már annyi csatorna van, mint csillag az égen. Azt se tudjuk, hova kapcsolgassunk. Ebben a versenyben, vagyis az amerikai nyomozós, misztikus sorozatok, komédiák és latin-amerikai szappanoperák áradata mellett egyre nehezebb kitűnni. <strong>Már nem egy csatornás az ország, már nem mindenki nézi ugyanazt.</strong> Ennek ellenére évről évre befut egy olyan alkotás, ami hatalmas sikert arat, és ezért folyamatosan gyártják az újabb évadot. Szerintem az olvasó nyelvén van már, melyikre is gondolok elsősorban.<strong> TRÓNOK HARCA</strong>! Igeeeen! Karakánul bevallom, talán <strong>egy-két évig fogalmam sem volt róla, miről pusmognak körülöttem az ismerősök</strong> (vagy épp ismeretlenek), amikor egy társaságban boncolgatták az aktuális részt, vagy megtippelték, mi fog történni, és vajon mikor jön ki az újabb évad. Milyen sületlenség már ez a trónok harca? - nyugtáztam magamban. Eleinte<strong> inkább valamilyen videójátékra gondoltam</strong>. Csak később jöttem rá, én voltam a sületlen.</p> <p style="text-align: center"><img class="alignnone wp-image-4322" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/trónok-harca1-300x259.jpg" alt="" width="213" height="184" /><img class="alignnone wp-image-4323" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/trónok-harca2-300x169.jpg" alt="" width="327" height="184" /></p> <p style="text-align: justify">Amikor azonban azt is megtudtam, a sorozat melyik csatornán látható, legyintettem. Na, akkor ezután sem leszek képben... <strong>De ugye az élet megint elém tolta a megoldást. Online sorozatnéző oldal!</strong> Bizony ám! Azóta is lelkes tagja vagyok a közösségnek. Pontosan itt kezdődött látens sorozatfüggőségem. Itt nem volt mese, annyi részt és évadot nézhettem meg egyhuzamban, amennyit nem szégyelltem (önmagam előtt sem). Mikor már teljesen kifolyt a szemem, mikor már teljesen belekábult az agyam, <strong>mikor már álmomban is Arya meg Havas Jon futkározott, be kellett látnom, a függőség első, beszippantós szakaszába jutottam</strong>. És azt is be kell látnom, ez egy igen komoly betegség lehet. Ha konkrét rajongóvá is válik az ember, totál elszakadhat a realitástól. Úgy fekhet és kelhet, mint egy szereplő a sorozatból. Ebbe az állapotba ugyan nem kerültem, de kicsit belekukkanthattam a kútba. A beleeséstől talán az is megmentett, hogy végeztem az addigi évadokkal. </p> <p style="text-align: center"><img class="alignnone wp-image-4325" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/voyager-300x220.jpg" alt="" width="218" height="160" /><img class="alignnone wp-image-4326" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/szolgálólány-meséje-300x148.jpg" alt="" width="324" height="160" /><img class="alignnone wp-image-4327" src="https://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/templomosok-300x205.jpg" alt="" width="234" height="160" /></p> <p style="text-align: justify"><strong>Az online sorozatnéző oldal azonban további meglepetéseket tartogatott számomra.</strong> Majd elfelejtettem megemlíteni legkedvesebb sci-fi sorozatomat, a <strong>Voyagert</strong> a Star Trek szériából. Megunhatatlan, bármikor újra nézem. <strong>A 2017-es év felfedezettje pedig A szolgálólány meséje.</strong> Ez a sorozat napokig nem hagyott nyugodni, mindenkinek teljes szívemből ajánlom! A sok böngészés eredménye egy másik felfedezettem, a Jamestown, amit szerintem itthon nem tűztek műsorra, de felirattal már fent van az első évad néhány része. (Ezt a sorozatot amúgy Magyarországon forgatták.) Szintén 2017-ben készült, de <strong>most vetíti az egyik csatorna a Templomosokat</strong>, ami ugyancsak történelmi sorozat. Most kapok észbe, csak sorolom a filmeket, és egyiket lelkesebben ajánlom, mint a másikat. Az online elérhetőség folyamatosan kísért. <strong>Ha nem acélozom meg magam, komoly függőség alakulhat ki.</strong> Na, hát épp erről beszéltem posztom elején. Régen minden szebb volt és nyugisabb. A sorozatnézés is. Egy héten csak egy részt láthattunk az aktuálisból. Na, de túl sokat locsogok, inkább tolom a következő részt a favoritból.</p> <p>Írta: Födő Tamás</p>richhttps://tutifranko.cafeblog.hu/files/2018/01/sorozatfüggő-150x150.jpg150150