Magyarországon tényleg nincs kolbászból a kerítés. Aki mostanában megjárta a munkanélküliség bugyrait, tudna róla mesélni. Aki viszont még nem tapasztalta, annak biztosan jól jöhet néhány hasznos infó és tipp, elsősorban arról, mire lehet számítani, és hogyan lehet túlélni ezt a nehéz időszakot.
Kezdjük azzal, hogy ma hazánkban rengetegen kerülhetnek az utcára egyik napról a másikra. Olyanok is, akik tegnap még úgy hitték, az ő állásuk betonbiztos. Ez főleg a magyar kis- és középvállalkozásoknál lehet igaz, mert bármikor beüthet valami malőr, ami miatt elsőként a munkaerőtől szabadulnak meg. Eleve sok vállalkozás félig szürkén vagy feketén foglalkoztatja alkalmazottait. Még olyan szektorban is, ahol azt hinnénk, van pénz. A vállalkozónak azonban jobban megéri kevesebbre bejelenteni a dolgozót, a többit pedig okosban megoldani. És hát ennek is csak örülni lehet, mert nem olyan könnyű ám pont azt az állást megkapni, és olyan munkabérrel, amire a munkavállaló vágyna. Hiába is van diplomája, tapasztalata, nyelvtudása és különféle kompetenciája.
Amikor utcára kerülsz
Egyik nap gyanútlanul ledolgozod a nap felét, amikor a munkaadó egy percre behív magához. Több minden megfordul a fejedben, mert szokatlannak érzed a szitut. Talán valamit elrontottál, vagy a főnöknek vannak veled tervei a jövőben. Például kitalált neked egy újabb feladatot (még mindig ugyanazért a bérért). Akárhogyis van, a zsigereidben érzed, valami nem stimmel. Amikor szemben ültök, és látod a szemében, hogy kicsit más lesz a téma, mint amire gondoltál, a zsigerekből a torkodba kezd felkúszni a remegés. A főnöknek is kellemetlen a helyzet, ez látszik az arcán. Épp ezért rövidre szeretné zárni a beszélgetést, és elmondja, hogy a körülmények megváltoztak, kénytelen megszakítani az együttműködést, köszöni az eddigi munkát.
Mit érzel? Az rajtad kívül senkit nem érdekel. Meg az sem, mi lesz veled. A humánusabb főnök még bátorít, akár egy kis kp-s jutalmat is a kezedbe nyom, vagy ad egy plusz hónapot, amikor még állományban lehetsz, de már nem kell bejárnod a munkába. Nyilván, az elbocsátás kimenetele attól is függ, hány éve dolgozol az adott cégnél, és mi van a szerződésedben. A rövid közlemény után kóvályogva mész összepakolni. Ha vannak munkatársaid, és látják a jelenetet, még pocsékabbul érzed magad, mintha megbélyegeztek volna. A kevésbé empatikus főnök akár még oda is áll melléd, mintha a pakolást felügyelné. Gyakorlatilag erre mondják azt, KI VAGY RÚGVA.
Az első időszak
Az ominózus napon magadba fordulsz, talán sírsz egy kicsit (vagy nagyot). Ez egy kudarcélmény. Belöktek egy mély kútba, aminek még el sem érted az alját. Hogyan is hihetnéd, hogy másnapra kimászol belőle. Éjszaka álmatlanul hánykolódsz az ágyon. Azon töprengsz, hol rontottad el, mit tehettél, amiért épp téged tettek utcára. Aztán az foglalkoztat, mihez kezdj. Aki szerencsés, és van társa, családja, megtakarítása, könnyebben vészelheti át ezt az időszakot. Kap támogatást mind érzelmileg, mind anyagilag. Aki egyedülálló, annak sokkal nehezebb. De bármilyen életkörülmények között is élsz, nehéz lesz feldolgozni a történteket.
A legfontosabb tanács ezért az, hogy már az első napokban kezdj neki önmagad gyógyításának és újraépítésének. Az elkeseredés tényleg nem fog segíteni. Inkább próbáld meg lehetőségként felfogni az új élethelyzetet. (Könnyű ezt mondani, de e mögött tapasztalat van.) Végre kaptál egy kis szabadidőt arra, hogy fejleszd önmagad, mind lelkileg, mind akár nyelvtudásban. Szervezd meg az életedet, hogy munkanélküliként is minden nap hasznosnak érezd magad! Fuss rendszeresen, olvass, foglalkozz olyan dolgokkal, amikre nem volt időd korábban. Találd ki, milyen területen szeretnél munkát kapni, és ahhoz építsd fel az önmarketinget. Ahhoz alakítsd az önéletrajzodat, és ahhoz készülj fel interjúra. Tanuld meg, hogyan lehet ütős CV-t írni, és hogyan lehet jól szerepelni egy interjún, hogy a második vagy harmadik körre is visszahívjanak.
Gyakorlati tudnivalók
Bármennyire is megvisel téged az, hogy elbocsátottak, már másnap gyakorlatiasan állj új életedhez. Menj el a munkaügyi központba, regisztáltasd magad. Az elmúlt évek keresete alapján megállapítanak neked munkanélküli segélyt. Sajnos, ez manapság csak három hónap, de sokkal-sokkal jobb, mint a semmi. Kapsz majd egy kis fehér füzetet, abba beleírják, mikor jelenj meg újból. Lesz egy csoportos tájékoztatás is az általános tudnivalókról. Kérdezd ki az ügyintézőt, munkanélküliként részt tudsz-e venni ingyenes nyelvtanfolyamon, és milyen lehetőségeid vannak: állásbörzétől az egyéni vállalkozás beindításáig (amit bizonyos ideig támogat az állam) bármi, ami eszedbe jut. Nem baj, ha hülyének néz az ügyintéző, a te életedről van szó! És soha ne szégyelld magad, és azt, ami veled történt! Természetesen beszélj róla környzetednek, és higgy benne, hogy egy éven belül lesz új állásod! Fontos, hogy ezt sugározd kifelé, mert ez téged is erősíteni fog, nem beszélve arról, hogy például egy interjún sütni fog rólad a magabiztosság.
Az is rendkívül fontos, hogy minden olyan fórumon legyél jelen, ami segít elhelyezkedni. Minden nap szűrj rá az új álláshirdetésekre az álláskereső portálokon. Ahova lehet, tölts föl profi önéletrajzot, hogy a fejvadászok is megtaláljanak. Készíts LinkedIn-profilt (ez persze attól is függ, milyen területen, milyen végzettséggel dolgoztál/dolgoznál)! Csatlakozz olyan Facebook-csoportokhoz, amik lefedhetik a te érdeklődési körödet, és ahol a tagok kitesznek álláshirdetéseket. Az ilyen csoportokban akár privátban is megszólíthatod a neked szimpatikus tagot, reflektálva annak egy hozzászólására. Például, láttad, hogy keres ilyen és ilyen szakembert, és téged érdekelne a lehetőség. Ha konkrétabb elképzelésed van arról, merre szeretnél elhelyezkedni, gyűjtsd össze azokat a cégeket, amelyekkel érdemes felvenned a kapcsolatot. Keress hozzá egy megfelelő emailcímet (mondjuk a HR-eshez, vagy az ügyvezetőhöz), és küldd el neki szépen becsomagolt, jól megfogalmazott leveled. Abban foglald össze ütősen, miért érdeklődsz a cég iránt, milyen adekvát tapasztalatod van, mennyire motivált vagy, és mennyire örülnél, ha lehetőséget adnának egy személyes találkozóra. A levélhez pedig egy profin felépített önéletrajzot is csatolj.
Szintén tapasztalat, hogy az életkor feltüntetése nem segít, és a fénykép sem mindig jó. Persze, konzultálj erről szakemberrel. Mindenesetre én úgy vettem észre, ezek inkább hátráltatnak, mint segítenek. A munkáltató ne a fejed, és ne a korod alapján döntse el, behív-e egy beszélgetésre. A tapasztalatod, a készségeid, a talpraesettséged, az elhívatottságod a lényeg! Sajnos, ma Magyarországon elég gyakori, hogy bár munkaerő-hiányra panaszkodnak, a képzett munkaerőt neme, kora, külseje alapján szelektálják, esélyt sem adva a megmérettetésre. Neked egy dolgod van, nyomulni. Ha interjúra hívnak, félig már nyert ügyed van.
Még néhány infó
Soha ne keseredj el amiatt, mert egy nap, egy hét vagy egy hónap után nem kaptál állást. Ne érezd kudarcnak, ha az első interjú után nem vettek fel. Muszáj kicsit statisztikailag nézned a helyzetet. Általában hét-nyolc hónap vagy akár egy év is eltelhet, mire összejön az új munkahely. Azt is jobb ha tudod, hogy három hónap hipp-hopp eltelik, a negyedik hónapban pedig már nem jár segély. Vége a Kánaánnak… De mivel a magyar állam iszonyú jó hozzád, és tényleg szívén viseli a sorsodat, kötelez arra, hogy fizesd a TB-det. Magyarán, bár semmilyen bevételed nincs, neked az adóhivatalhoz be kell jelentkezned, hogy utalással vagy csekken minden hónapban fizesd magadnak a 7.500 Ft-ot. Különben egészségügyi ellátásban sem részesülhetsz. Klassz, nem? Ezt is túl kell élni! És ezek után ne érdekeljen a magyar állam, ha adódik egy-egy feketemeló (mondjuk lenyírni valakinél a gyepet, fordítani egy szöveget, bútort cipelni, stb.), amiért egy kis pénzhez juthatsz. Vállald el! Mert a legfontosabb TE vagy! Hidd el, ha rendszerben éled munkanélküli mindennapjaidat, és a fenti tanácsokból megfogadsz néhányat, sokkal könnyebben átvészeled ezt az időszakot.
Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: