Úgy tűnik, ma Magyarországon mindenért kétszer kell fizetni, ha minőséget szeretnél kapni. Ilyen az oktatás is. Nem hiába várják sokan, hogy az AKG megnyissa általános iskoláját.
Emlékszem, amikor általános iskola 8. osztálya után ki kellett találnom, hol tanuljak tovább, egyik választásom az akkor induló AKG-ra esett. Az más kérdés, hogy éretlen tökfejként, egy nem igazán kimagasló tanulmányi eredménnyel csoszogtam oda, és az iszonyatos túljelentkezés nem is kedvezett nekem.
Ez az emlék újra eszembe jutott, amikor megtudtam, hamarosan általános iskolát is indít az 1988-89 óta tekintélyes intézménnyé, és egyben fogalommá vált Alternatív Közgazdasági Gimnázium. Alapítványi iskolaként évek óta listavezető. Minden téren új és saját rendszert alakított ki, amit a hagyományos oktatás nem ismer vagy nem ismer el. Mindenesetre az állam nem támogat hasonló kezdeményezéseket saját maga által fenntartott intézményeiben.
Merev és elavult
Sőt, egyre merevebbé válnak a kereket. Csupán ismétlésként említeném, a központosítás óta diákok és tanárok túlterheltek. Mindezek mellé egyre kevesebb pénz társul. Továbbra is a poroszos oktatás a nyerő. Biflázni kell adatokat, és fociországban minden nap kell tornaóra, akkor is, ha a lépcsőház a tornaterem. A tankönyvek terén is szűk a mozgástér, és azt hiszem, már ott tartunk, ahonnan rendszerváltás előtt elindultunk. Vagy rosszabb. Mint ahogy középiskolai történelemtanárnőm is a csukott ajtó mögött maga diktálta füzetbe a történelem olyan értelmezését, amit az akkori tankönyvek nem akartak ismerni.
Jelenleg, ha kicsit is kedvezni szeretnének a tanulóknak, hasonlóan, suttyomban lehet korrigálni, értelmezni, átértelmezni, széljegyzettel ellátni a hivatalos tankönyvekbe tuszkolt tételeket. Például, amit legutóbb láttam neten keringeni: Olaszországról az egyik legfontosabb tudnivaló ma a földrajzkönyvben, hogy minden erejével küzd a migránsáradat ellen. Nyilván ezzel kell kezdeni egy ország bemutatását.
Ennyi illusztráció elég a jelen oktatási rendszer leírásához? Ha nem, még azt is hozzátenném, hogy a központosítás része, hogy a tanárok gyakran egymás munkáját ellenőrzik a diákokon keresztül. Ezt egy tanárnak készülő ismerősöm mesélte, amikor arról kérdeztem, milyen volt a gyakorlótanítása. Azt állította, ahol ő volt, a tanárok megkérdezik a tanulókat, a másik tanár hogy tanít, hol tart az anyagban. Aki nem tartja magát az előírt menethez, az esetleg megütheti a bokáját. Bár fogalmam sincs, ezt mennyire veszik véresen komolyan, és hány iskolában érték már el, hogy ez legyen az általános hangulat. Már akkor is borzasztóan hangzik, ha csak a negyede igaz.
Akik felismerték, a gyerek a legfontosabb
Nyilván az AKG ebből a szempontból is teljesen máshogy működik. Egy olyan oktatási és szellemi műhely, ami függetleníteni próbálja magát az állami befolyástól és megkövesedett felfogástól. Talán nem is véletlen, hogy 2011-ben az állam erre az intézményre is próbálta rátenni a kezét. Szerencsére nem tudta bekebelezni. Egy további adalék ugyebár, hogy az elmúlt években újra és újra középpontba került az oktatás. Gondoljunk csak a TANÍTANÉK mozgalomra, amely lázadni próbál egy bürokratikus és káros oktatási rendszer ellen. Az állam ebben is jobban tud mindent. Szerintük minden a legnagyobb rendben van, és most már ideje lenne, ha mindenki lenyugodna.
Csakhogy a gondolkodó, felelős szülők nem tudnak lenyugodni. Mert nekik nem mindegy, hogy a gyerekük mit kap az iskolától. Nem fogadják el, hogy gyerekük esetleg az oktatási rendszer hibái miatt váljon rosszul teljesítő, frusztrált felnőtté, aki nem akar gondolkodni. Elsőként azok a szülők ébredtek, akik korábban az AKG-ban végeztek. Ők kezdeményezték, hogy a középiskola mellett nyíljon egy általános iskola. Sokan tehát, amint felröppent a hír, hogy az AKG elindítja általános iskoláját, azonnal lecsaptak a lehetőségre.
A szülők még úgy is mindenre hajlandóak, hogy az iskola tandíjat kér. Nem is keveset. Ráadásul, ha egy családban több gyerek tanul, kész anyagi katasztrófa. De a gyerek mindenekelőtt. Hiába is vannak állami iskolák, ha diákok, szülők saját bőrükön tapasztalják, a rendszer ósdi. Hisz a tanulók épp a lényeget nem tanulják meg. Nem a modern kor kihívásaira lesznek felkészítve. Nem fogják átlátni az összefüggéseket. Az állami oktatás nem igazán motivál. Gyakran inkább elveszi a kedvet a tanulástól. (De sebaj, legalább az újabb generáció majd kőművesnek megy. Vagy közmunkásnak.)
És a szülők még úgy is mindent megpróbálnak, hogy tudják, az új általános iskolába elsőként azokat veszik föl, akik korábbi AKG-s diákok gyerekei. Hogy hosszú éveken át fizethetik a tandíjat. Hogy tudják, egyébként adók formájában már rég befizették a tandíjat gyermekeik részére. Mindez pontosan modellezi a mai magyar valóságot. Elég csak annyit mondanom, EGÉSZSÉGÜGY. Abban is akkor juthatsz előrébb, ha a fizetős verziót választod…
Írta: Födő Tamás
Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: