Vajon mi történt az elsőseinkkel az őszi szünet óta? Még mindig lelkesen indulnak reggelente suliba? Hazaérve pedig iskolásat játszanak? Hát a karácsonyi műsor hogy sikerült? És mi volt a tanulsága a Császár új ruhájának? Tobias és Kristóf elmesélik!
Jelen cikksorozatban egy német és egy magyar kisdiák első iskolaévét követjük nyomon, annak minden nyűgjével és gyönyörűségével együtt. A első és a második részt itt találod:
- A német elsős nem kap házit, a magyar minden nap tornázik
- Őszi szünetre ennyit tud a német és a magyar elsős
1. Olvasni csak pontosan, szépen
A német tanító néni év elején sűrűn szabadkozva jelentette be: nem biztos, hogy a gyerekeink fognak tudni olvasni az őszi szünetre. Ezen akkor jót röhögtünk. Annál jobban meglepődtem, amikor Tobias október végén spontán módon felolvasott nekem egy könyvből valamely orvosi váróteremben. Nem folyékonyan, kissé pontatlanul, de olvasott. Azóta is nagy könyvmoly, roppant mód élvezi, hogy már nincs teljesen a szüleire utalva meseolvasás terén.
Forrás: booksicals.com
A magyar iskolarendszert gyakran éri az a vád, hogy lehetetlen követelményeket támaszt az elsősökkel szemben, például már karácsonyra olvasniuk kell. Kristóf lazán vette ezt az akadályt, óriási lelkesedéssel veti bele magát a betűk közé. Szemével mindenhol a feliratokat keresi, s máris betűzi azokat. Időnként persze megvicceli a szüleit. Például tökéletesen kiolvassa szótagolva a kiírást, majd az egybeolvasásnál egészen más eredményre jut. A legextrémebb eset: ami szótagolva még ez a ház eladó volt, az összeolvasva hirtelen lekváros kenyér lett.
2. Fogalmazást írni az első félévben? Megőrültek ezek?
A német suliban decemberben írták a gyerekek az első fogalmazást. Már, ha annak nevezhetjük, hogy ki kellett találniuk és le kellett betűzniük egy kis történetet arról, mi történik a képen. Nyilván tele volt hibával, hiszen a szükséges betűk felét még nem is tanulták, a helyesírásról meg csak kb. tudják, mi fán terem. Dehát, ahogy karácsony közeledtével oly sokszor halljuk: a szándék a lényeg!
U mint uhu! És megannyi u betű!
Egyébként kiderült, a folyóírást nem vették ki a tantervből, viszont a német kisdiákok csak másodikban birkóznak majd a hurkokkal meg a kanyarokkal. A nyomtatott kis- és nagybetűkkel viszont már most egész jól elboldogulnak! Tobias amúgy imád itthon iskolásat játszani, kilométeres mondatokat alkot olyankor, majd ráírja nagy büszkén: SEHR GUT!
Saját rajz és képleírás: AUFDEMWEGFERTEINBUSABERDASINDZWEIHUNDE
A magyar suliban továbbra is gyűrik a folyóírást, aminek nagy meglepetésemre igenis van létjogosultsága (egészen egyedi módon fejleszti az agytekervényeket, de erről majd máskor). Még akkor is, ha felnőttként max. a bevásárló listát, esetleg a tengerpartos képeslapot cizelláljuk így módon.
Míg októberben csak az egyes betűk írását gyakorolták Kristófék, manapság már több betűt is össze tudnak kötni szavakká:
Kristóf is szeret otthon, csak úgy passzióból körmölni, nyomtatott betűkkel akármilyen hosszú szóval megbirkózik.
Örömmel jelentem, hogy a díszítősor mára kiment a divatból (anno egyest osztogattak érte, ha elmaradt).
3. Kalandozás a számok világában
A német elsősök novemberre tudtak igazán szép gömbölyű számokat írni, valamint továbbra is pallérozzák az agyukat összeadással és kivonással, úgy kb. nullától tízig. December elején megírták az első felmérőt is matekból, négy pont levonásától eltekintve tökéletes lett!
Nem értékelték az egyedi logikát…
Jegyet még itt sem osztogatnak, majd csak másodikban!
A magyar elsősök is túlvannak az első felmérőkön, Kristóf matekdogája 98%-os lett, környezetimseretből pedig 92%-ra vágta be az anyagot!
4. Nem csak tanulásból áll az élet!
A német elsősök eddig egyetlen külön programot tudnak felmutatni, ez pedig a színházlátogatás. No, nem egésznapos mókát kell elképzelni, reggel szépen megtartották az első órát, majd az ötödiket és hatodikat is, közben pedig átrándultak a szomszéd városba egy kis művelődésre. A Császár új ruhája valahogy nem érintette meg a mai hat-hét évesek ingerküszöbét, a legtöbben unatkozva ficeregtek közben. Tobias kifejezetten jól mulatott, s még a tanulságot is levonta: tudtad, Anya, hogy nem szabad meztelenül kimenni az utcára?
Forrás: tvspielfilm.de
A magyar elsősök színházlátogatásáról Kristóf betegség miatt lemaradt, így arról most nem értekeznénk. Azt viszont nagyon élvezte, amikor ellátogattak a MiniCity-be, és végre egy csomó foglalkozást kipróbálhatott az osztálytársaival. Egyéb programot nem terveztek őszre, dehát a sors közbeszólt. Egy rendkívüli áram- és vízszünet az iskolában arra indította a pedagógusokat, hogy házon kívül gyarapítsák a nebulók tudását. Kristófék osztálya HÉV-vel rándult át Szentendrére és a marcipánkészítés fortélyait lesték el múzeumi körülmények között. Ja, meg a sikátorokat is bejárták, mert az buli.
5. A karácsonyt megünnepeljük, oké?
A német elsősök karácsonyi ünnepségén kizárólag télapós dalok, versek hangzottak el. Jézus születéstörténetét meghagyták az egyháznak (erről a jelenségről bővebben ebben a cikkünkben írtunk). A rövid, ám igényes kis műsor után következett az ajándékozás. SZMK-s kezdeményezésre a gyerekek nem húztak neveket, nem költöttek újabb kacatokra. Helyette az erre szánt összeget be lehetett dobni a helyszínen egy perselybe, mághozzá egy gyermekmentőt üzemeltető alapítvány javára. No, a német szülőkből itt kibújt a spúrman, az ajándékozáskor szokásos 10 euró/fő fele se jött össze a kalapozás végére. A kaját viszont nem sajnálták egymástól, ahogy arról ez a fotó is tanúskodik:
És ez még csak az asztal egyik fele…
A gyerekek hamar megunták a felnőttek meghitt cseverészését, gyorsan teletömték a fejüket és szépen egymás után leszivárogtak a sötét iskolaudvarra játszani. Szerintem jövőre nyári grillezést fogok javasolni.
A magyar elsősök igazán komolyan vették a karácsonyi műsort, az igazi fellépés előtt két főpróbát is tartottak, az alsósok és a felsősök legnagyobb örömére. Hagyományos karácsonyi dalokat énekeltek, táncos koreográfiával gazdagítva az előadást. Az adventi ünnepség amúgy igazi össznépi rendezvény volt, más osztályok tanulói is felléptek, valamint a tanító nénik kórusa is megrezegtette a neonégőket. A terülj, terülj asztalkám szemet gyönyörködtető látványáról pedig szülők gondoskodtak.
Kristóf osztályában buzgón ápolják a karácsonyi húzás hagyományát is, azzal a kitétellel, hogy csakis sajátkészítésű ajándékkal kedveskedhetnek egymásnak. Kristóf, édesanyja segítségével malomjátékot fabrikált e jeles alkalomra, még a vászonzsákot is ő maga varrta, méghozzá géppel!
Fából készült a teljes játék, a vonalak bele vannak égetve.
Ajándékkísérőként rénszarvas is dukált, méghozzá szódabikarbónás gyurmából:
Rudolf újratöltve!
Az pedig a sors különös kegye, hogy Kristófot éppen egy hasonló alkotókedvvel megáldott osztáytárs húzta, aki sajátkészítésű hógömbbel, origami tankkal és csokival készült a jeles eseményre:
A kreativitás győzelme a kommersz felett!
Szerintem én javasolni fogom ezt a módit jövőre a német suliban is (majd a grillpartin ajándékozunk, naná).
6. Minden rózsaszín? Majdnem…
A német diákokat iskolabusz szállítja reggelente és délután, méghozzá ingyen. Ehhez csak annyi kell, hogy két kilométernél távolabb lakjanak a sulitól. Reggelente szép nagy jármű áll elő a gyerekek szolgálatára, le is tud ülni mindenki annak rendje s módja szerint. Hazafelé azonban csak egy fele akkora befogadóképességű buszt bocsátanak a gyerekek rendelkezésére, amiből időnként támad némi konfliktus, tumultus és szóváltás. Bár már több szülő is panaszt tett az illetékes szerveknél (fotós bizonyítékot mellékelve!), változást és nagyobb buszt még nem sikerült kieszközölni.
Forrás: kgs-flerzheim.de
Nagyobb sikerrel járt az az anyuka, aki bepanaszolt egy buszvezetőt, mert az illető egyáltalán nem beszélt németül és vészhelyzetben (pl. amikor egy elsős véletlenül nem szállt le időben és erre a végállomásnál eszmélt rá) nem tudott kommunikálni a gyerekekkel. Hamar került másik buszvezető a helyére.
A magyar suliban a gondot az okozza, hogy összesen egy azaz egy fő takarító személyzet jut a teljes épületre. Ebből adódik, hogy a téli sáros-latyakos időszakban maga a tanítónéni kénytelen seprűt ragadni, ha nem akarja, hogy elárassza az osztálytermet a 27 pár csizmáról lehulló kosz.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Összességében elmondhatjuk, hogy mind Kristóf, mind Tobias megőrizte a kezdeti lelkesedését az iskola iránt, örömmel mennek reggelente, és fáradtan, ám élményekkel tele jönnek haza délután. A folyékony olvasástól meg már tényleg csak egy paraszthajszál választja el őket! A helyes írástól úgy kb. három (egészen pontosan az ördög három aranyhajszála, de csak, mert jön a karácsony).
Vajon mit írnak a fiúknak a félévi bizibe? Hogyan ünneplik a farsangot a németek, miként készülnek a húsvétra a magyarok? A tavaszi szünet előtt minden kiderül!
Aki egyszerűen nem bírja megunni a német sulit : Hovanyecz Teréz
Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: