A hétéves fiam még nem tudja, mi az a direkt marketing. Ő csak azt tudja, hogy valami nagyon kedves ember 20 eurót ad neki ajándékba. A német bankok gátlástalanul hálózzák be az elsősöket, és ehhez az iskola is asszisztál. Kiakadtam.
Ha az ember fiának nulla a jövedelme, ám a mesterségesen gerjesztett vágyai (Ninjago kártya, Star Wars legó, miegyéb) annál nagyobbak, a pénz roppant csábító tud lenni. A zsozsó, a suska, a lé no meg a zsé. Már csak az ígérete is. Ha pedig a csillogó szemű elsőosztályosnak azt mondja a szentként tisztelt tanító néni az első héten, hogy ez a levél nagyon fontos, tedd be az üzenőmappádba és anyukád otthon mindenképpen olvassa el, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyerek odaadja és a szülő el is olvassa.
A helyszín Németország, ahol egy tizenötezer lakosú településen négy különböző bank keresi a potenciális ügyfelek kegyeit.
Szólj anyádnak, hozzon pénzt!
Na, de mi is az a fontos levél? Valami iskolai szabályzat netán? Esetleg értesítő a szülői értekezletről vagy az osztálykirándulásról? No lám, üzenet a helyi bankfióktól! Mi a fene! Vajon mit akarnak? Pénzt! Sok sok pénzt! Adni? Az elején, talán. 20 eurót ígérnek a gyereknek, ha az iskolakezdés örömére náluk nyitunk bankszámlát. A levélben persze nem ez áll. Nem csak ez. Hanem ilyen mézesmadzag mondatok is, hogy “bankunk évtizedek óta a helyi polgárok érdekeit szolgálja”, meg még azt is írják, hogy “gyermeke pénze nálunk jó kezekben van”, illetve az is megígérik, hogy “megtanítjuk gyermekét a pénzzel való felelősségteljes bánásmódra”. Na, megint telik egy kicsit papírszemetes kuka.
Forrás: kindertipps-wien.at
A nyugalom csak átmeneti. Másnap újra kihullik valami az üzenőmappából. Anya, ez most nem reklám, biztos, hogy fontos, nézd, borítékban van! Tanulnod kell még egyet s mást fiacskám! – fut át az agyamon a vén Karak hangja, de végül a papírvágó ollóért nyúlok. Hozhatnám az iratmegsemmisítőt is, de nem leszek kegyetlen. Ahogy sejtettem, beindult a licit. Ez a bank a 20 eurón felül még egy kínai kacatnak tűnő játék fotójával is édesgeti a gyerekemet, amit akár azonnal is elhozhatunk a bankfiókból, mindenféle kötelezettség nélkül. De ha már ott vagyunk, ugyan nyissunk számlát is, hiszen a gyerekem automatikusan tagja lesz egy exkluzív klubnak, és novemberben különteremben nézhetik meg a Verdák harmadik részét a falusi moziban (miért fáradnánk a multiplexig tehát?). Apró szépséghiba: másfél hónappal a németországi premier után. Dehát mit számít az? A lényeg az exkluzív klub kisfiam, és jelentkezz mielőbb, jegyek csak korlátozott számban kaphatók! Na jó, most jöhet az iratmegsmmisítő.
Hét közepén megkapjuk az osztályképet, ami az évnyitón készült a gyerekekről. Nézd anya, szép papírkeretet is adtak hozzá, így még mutatósabb, ne vedd ki belőle a fotót! Oh nem is veszem ki, csak ezt a bitang nagy banklogót meg a szlogent vágom le róla, de villámsebességgel.
Forrás: capital.de
A hét utolsó napján sem maradhat üresen a mappa, a legkevésbé tőkeerős bank csak 10 eurót kínál az élethossziglani ügyfélkapcsolatért cserébe. Róluk viszont suttogópropaganda révén elterjed a a gyerekek között, hogy két eurót adnak minden egyes kihullott tejfogért. Csoda-e, hogy már az oviban is nagy a tülekedés a tükör előtt, és a gyerekek különböző praktikákat osztanak meg egymással, hogyan lehet felgyorsítani a fogazat cserélési folyamatot. A négy és fél évesem például időnként gyanúsan sokáig bíbelődik egy méteres fogselyemmel…
A pénzügyi intelligencia fejleszthető
Igen, szerintem is fontos, hogy a gyerekem tudjon a pénzzel bánni. Hatéves kora óta kap rendszeresen zsebpénzt, kb. azóta figyeli aktívan, mi mennyibe kerül, minek mennyi idő alatt lehet összespórolni az árát. Aztán vagy kuporgat, vagy elveri egyszerre az egészet. Ha jó kedve van, akkor vesz a tesónak is valamit, sőt, olyan is előfordul, hogy az egész családot meghívja fagyira. De van, hogy csak a Ninjago kártyaalbuma hízik. Rábízom.
Forrás: directcashgeld.nl
Bankszámlát egyelőre nem tervezek neki nyitni. Pláne nem annál a banknál, amelyik pofátlanul kihasználja a gyermeki naivitást és jóhiszeműséget. Ja, meg a meggazdagodás iránti vágyat. Az iskolától amúgy a mai napig nem kaptam megnyugtató választ arra a kérdésemre, vajon a gátlástalan pénzintézetek hogyan férkőztek be a gyerekem táskájába.
A pénztárcájába még nem, szerencsére.
Aki fel van háborodva: Hovanyecz Teréz
Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: