Hol jobb elsős kisdiáknak lenni? Németországban vagy Magyarországon? Lehet-e szeretni a sulit egyáltalán? Összehasonlításunkból kiderül!
Hogyan ne utálja meg a gyerekem az iskolát már az első napon? Szerintem ez főként a felkészítésen múlik. Ebben a németek és a magyarok egyaránt erősek, az utolsó év az oviban mindkét országban erről szól. Erről is. Az iskolakezdés persze így is csupa izgalom. Tanító néni, tanszerlista, órarend, kishaverok, no és persze maga az évnyitó…csak kapkodom a fejem! Mivel a barátnőm gyereke és az én fiam is idén lettek elsősök, veszem a bátorságot, és összehasonlítom a két rendszert.
- Kristóf egy Budapest közeli település állami általános iskolájában kezdte az első osztályt idén szeptemberben.
- Tóbi Németországban, a Rajna-Neckar vidék egyik településének általános iskolájában lett elsős idén augusztusban.
1. Felkészülés a sulira
A magyar ovisok már tavaly októberben elkezdték az ismerkedést a sulival, voltak közös programok, nyílt napok. Ezek általában kötetlen hangulatban teltek, arra is volt példa, hogy az igazgató asztalánál üve pecsételtek. Idén májusban tartott nekik egy-egy órát a két leendő tanítónő, ezután dönthettek, kinek az osztályába szeretnének kerülni. A magyar ovisok már nyár elején tudták, ki lesz az osztályfőnökük és kikkel kerülnek egy osztályba. Összesen két első osztály indult, 27-28 fővel.
Forrás: pinterest.de
A német ovisok először idén májusban jártak a suliban, kétórás felmérés során döntötték el róluk véglegesen, hogy iskolaérettek-e. Ezen a napon a többi gyereknek nem volt tanítás. A hivatalos indoklása ennek az volt, nehogy megijedjenek az ovisok a nagy tömegtől. Június közepén volt egy nyílt nap, akkor egy első osztállyal töltöttek el két tanórát, feladatokat oldottak meg közösen. A leendő elsősöket az iskola osztotta el az induló öt osztály között, a tanítókat előre nem ismertük, nem lehetett osztályfőnököt választani. Az osztályok jellemző létszáma 23-24 fő. Június végén volt egy szülői értekezlet, itt tudtuk meg, ki lesz az osztályfőnök. A gyerekek csak az évnyitón találkoztak vele személyesen.
2. Ismerjük meg a tanítónénit!
A magyar tanítónő a nyár elején kérte a szülőket, hogy küldjenek neki egy jellemzést és egy fotót a gyerekekről, e-mail útján. Cserében ő is küldött magáról egy hosszú és személyes bemutatkozást. Az első tanítási napon minden gyereket név szerint üdvözölt, ami a megszeppent elsősöknek nagyon jól esett. Máskülönben is nagyon kedves volt a tanítónő, nyáron is lehetett neki kérdéseket feltenni e-mailben, amelyekre két-három napon belül válaszolt.
A német tanítónő június végén adott magáról egy fényképes bemutatkozó levelet a szülőknek. Cserében azt kérte, hogy a gyerekek küldjenek neki pár rajzot a szünetben postán (ez vagyok én, ez a családom, ez a kedvenc játékom, stb.), valamint egy fotót. Ő is név szerint üdvözölte a gyerekeket az első tanítási napon.
3. Tanszerlista
Hosszú felsorolás helyett álljon itt két fénykép.
A magyar suliban ezeket kérték:
A német suliban meg ezeket (a táska meg a tolltartó lemaradt, de nekünk is van):
4. Tankönyvek
A magyar elsősök ingyen kapják a tankönyveket, összesen 11 darabot.
A német elsősök sem fizetnek a könyvekért, nekik kettő darab is elég egyelőre (írás-olvasás, számtan).
5. Órarend, házi feladat
A magyar elsősöknél minden nap 8-kor kezdődik a tanítás. Négy órájuk van délelőtt, ezután következik másfél óra szünet. Ekkor ebédelnek, levegőznek, stb. A pihenő után kerül sor az ének-zene és a rajz órára. A napköziseknek ezután még másfél órájuk van a házi feladat elkészítésére. A magyar elsősök minden nap tornáznak, hetente kétszer úszni is viszik őket.
A német elsősöknek egy héten csak egyszer kell beérni a suliba 7:50-re, máskülönben 8:35-kor kezdődik a tanítás. Azok a gyerekek, akik két kilométernél távolabb laknak az iskolától, ingyenes buszjáratot vehetnek igénybe. A napi óraszám lehet négy, öt, de akár hat is. Heti egyszer van hivatalos tornaóra a városi sportcsarnokban, egy másik napon pedig az udvaron rollereznek, fogócskáznak egy órát. Ez utóbbi is a tanterv része.
Forrás: spielen-lernen-bewegen.de
A mi iskolánkban idén bevezették azt, hogy az elsősök és a másodikosok nem kapnak házi feladatot. Cserében néggyel több tanórájuk van, mint a korábbi évfolyamoknak, ekkor végzik el a gyakorlófeladatokat. A hivatalos magyarázat szerint a legtöbb szülőnek nincsen ideje, energiája leülni otthon a gyerekkel tanulni. Ráadásul a szülői segítség sokszor többet ártott, mint használt. Például volt, aki egész sajátosan tanította otthon bizonyos betűk, számok írását.
Bevallom, én nagyon örültem ennek a változásnak, sokkal több időnk marad így játszani, biciklizni, illetve gitározni. A legtöbb szülő viszont fel van háborodva az új intézkedésen, sokan csak azért is minden nap leülnek a gyerekkel otthon írni, számolni, színezni. Hát, lelkük rajta.
6. Évnyitó
A magyar elsősök szeptember elsején 8-kor kezdték az iskolaévet. Fehér ing, sötét alj, igazgató bácsi beszédet mond, a harmadikosok műsort adnak, a pap bácsi Isten áldását kéri az új tanévre. Az elsősöket a nyolcadikosok külön köszöntik, ajándékot is adnak nekik: mosolygós radír, ceruza, iskolás kitűző jár minden újdonsült kis nebulónak. Ezután következik három tanóra, amelyek során bejárják a sulit, a könyvtárból pedig máris kölcsönözhetnek. Dél előtt pár perccel kicsöngetnek, Kristóf boldog mosollyal szalad a szüleihez: nagyon tetszik a suli!
Németországban az első iskolanap igazi ünnep, s mint ilyen, igazi üzlet. Kezdjük ott, hogy a gyerekek nem az iskolától, hanem a családtól kapják az ajándékot. Persze, nem akármit. Az egész hóbelevancnak (édesség, mütyür, miegymás) bele kell férnie az úgynevezett Schultüte-be, ami egy gigantikus tölcsérhez hasonlít leginkább.
Forrás: schuhcenter.de
Természetesen teljes iparág épült ki rá, s az igazi szülő otthon barkácsolja, legalább hónapokon át. A kevésbé jó szülő simán megveszi a boltban, esetleg megrendeli a neten vagy az ovin keresztül (én is így tettem). Persze, nem szabad nagyon telepakolni, hiszen a szegény kis elsősöknek az egész évnyitón keresztül hurcolászniuk kell magukkal.
Az évnyitón, ami egy nappal azután van, mint ahogy a többi gyerek elkezdte a sulit. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nagyobb gyerekek simán az udvaron rohangálnak a szünetben, mi pedig puccparádéban vonulunk az aula felé. Mivel a mi évfolyamunk elég nagylétszámú, az aula viszont kicsi, idén három turnusban kezdtük a tanévet. Az igazgató tehát háromszor mondta el ugyanazt a vicces kis törénetet az oroszlánról, aki nem akart írni-olvasni tanulni, mert az gondolta, úgyis ő a király. Végül kénytelen volt a büdösbogárral megíratni a szerelmes levelet szíve egyetlen királynőjének, az ebből támadó kalamajka viszont egy életre bevéste az elsősök fejébe: analfabétának lenni nem menő. A másodikosok pedig háromszor énekelték el a köszöntő dalt a kicsiknek.
Ezután az elsősök részt vettek egy azaz egy darab tanórán, addig a rokonokat megvendégelték a szülői munkaközösség lelkes tagjai az udvaron (a megvendégelést úgy kell elképzelni, hogy kőkeményen pengettünk a sütiért meg a kávéért is). Dél előtt pár perccel viszont nálunk is kicsöngettek, és Tóbi boldog mosollyal szaladt hozzánk: nagyon tetszik a suli!
És, hogy meddig tart a lelkesedés? Pár hét múlva kiderül! Az őszi szünet előtt újra jelentkezünk, mindkét iskolából! Addig is jó tanulást mindenkinek!
Akinek eddig bejön a német suli: Hovanyecz Teréz
Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!
Kommentek