Mi lehet mámorítóbb egy finom kis csobbanásnál? Hajnali hatkor, szabadtéri medencében, a kelő nap első sugarainál éltem át a csodát. Nagy levegőt vettem, alámerültem, újjászülettem!
Olyan régen készültem már rá. Ezerszer állítottam be az órát, ezeregyszer nyomtam be a szundi gombot. Hajnal ötkor ez egy teljesen adekvát reakció. Főleg, ha igazából nem is muszáj. Csak olyan jó lenne. Kipattanni az ágyból, lábujjhegyen közlekedve elkészülni, elkötni a férjem biciklijét és usgyi, köd előttem, köd mögöttem, irány a strand! Hajnali úszás: az önfegyelem és az önmegvalósítás netovábbja! Meg az önáltatásé. Hogy egyszer nekem is sikerül. Pofán vágni a bennem lakó Csipkerózsikát és felébreszteni a mindannyiunkban ott szunnyadó Egeret. Majdnem azt írtam, hogy Hosszú Katinkát, de én még a szöuli olimpián szocializálódtam. Nem a vizes vb-n. Az ám, vizes! Vizes lett az én hajam is!
Hello súlytalanság!
Mert kérem, ma sikerült. Olyan messzire pozicionáltam a telefonomat, hogy mire elértem a szundi gombot, már testet öltött bennem a tettvágy! Mennyi az idő? 5:15? Hoppá! Most húz el a házunk felett a Nemzetközi Űrállomás! Persze, hogy számon tartom, ez a fiús anyáknál alap! Kiszaladok az udvarra, buzgón integetek a kertünk felett félkörívet leíró fényes pont után. Hah, mindjárt én is súlytalan leszek, csórikáim!
Egy gyors banánbetöméssel és három kilométernyi vérfagyasztó tekeréssel később már irgalmat nem ismerve kopogok a városi fürdő kasszájánál. De nem válaszol senki. Az ajtó viszont nyitva. Létezne, hogy a hajnali úszók ingyen didereghetnek a napelemes medencében? Ezzel jutalmazzák az acélos jellemet? Egy életem, egy halálom, én már vissza nem fordulok, az biztos! Gyorsan átrohanok a parkon, a hajnal pírja aranyosra festi a klóros hullámokat. A medencében meglepően nagy a tolongás, inszomniás nyuggerek, sportőrült bizniszmenek, agyonnyúzott anyukák helyezkednek a legjobb áramlatért. Szépen lefejtem magamról a mackónadrágot, libabőrrel, berzenkedő szőrszálakkal mit sem törődve gyalogolok bele a vízbe. Tombol bennem az elhatározás, itt ma úszva lesz! Borzongás, prüszkölés, megmerítkezés. Aztán őrült tempózás, jeges marokkal szorongat a fagyhalál.
Rovom a hosszakat, semmi nem érdekel, csak befelé figyelek. Az első pár hossz a bemelegítésé, tömény kínszenvedés, de nem adhatom fel. Kb. az ötszázadik méternél érzem azt, hogy jó. Most megérkeztem. Ez az én közegem. Igazából soha többet semmi mást nem akarok csinálni. Csak úszni. Kitárni a tüdőmet a hajnali ízeknek, fényeknek, szagoknak. A hatszázadik méternél már biztos vagyok benne, hogy idén végre átúszom a Balatont, magamban pedig ezerszer átkozom az egykori oktatómat, aki harminc éve nem vette észre a bennem lakó úszózsenit. Aki most már a hétszázadik métert nyomja nagymamis melltempóban, a korai darvak röptét figyelve. Rohadjak meg, ha nem itt fogant meg az a rocktörténeti örökbecsű, hogy
minden hajnal övé marad
látja szállni a madarakat.
Nincs ingyenebéd
Időközben kiürül a medence, teljesen egyedül szelem a habokat. Végre játszhatom azt, hogy a nyílt tengeren tempózok, mint Ethan Hawke a Gattaca-ban, és nem tartalékolok energiát a visszaútra.
Vészesen közelít a mutató a hét órához, az utolsó energiáimat égetem. Búcsúzóul rekonstruálom Cseh Laci utolsó nagy hajráját Rio-ban, mellettem Phelps, amott a balszélen az a szingapúri nyikhaj. Aranyérem, aranyélet!
Boldogság kimaxolva, most rohanj az életedért, ha nem akarsz egyetlen hosszantartó hidegrázásban elhalálozni. Az öltözőben elmélyülten dörzsölöm vissza az életet elgémberedett tagjaimba, a frottírtörölköző minden egyes szálát hadra fogom a művelethez. Közben jóleső érzés árad szét a testemben: győztes vagyok, képes voltam rá!
A biciklimnél az úszómester vár kaján vigyorral. De aranyos! Biztos így szokott elbúcsúzni az új vendégektől. Mindjárt megdicsér, amiért ilyen hamar felkeltem, és talán még a tökéletes kartempómat is méltatja néhány keresetlen szóval. Büszkén állom a pillantását. Igen, ez az! Csodálj! Ő viszont az autogramos füzete helyett a markát tartja:
– 2 euró 20 cent lesz a pancsolás, kislány!
Aki megúszta és megfizette: Hovanyecz Terez
Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: