Van az úgy, hogy minden csak BIZNISZ! A komoly ÜZLETemberek pedig nem nézik, kinek és mit adnak el, a profit a lényeg.
Ebben a végletekig materiális világban, ahol csodaszámba megy, ha valaki érdek nélkül segít, ad vagy netán vonul ki az utcára. Ahol az IDEÁK és ELVEK olyanok, mintha egy párhuzamos valóságból pottyantak volna át hozzánk, ezért egyesek rácsodálkoznak: jé, van ilyen? Ebben a világban valóban jól eső érzés látni, hogy az emberek végre felocsúdnak és önszántukból állnak ki bizonyos magasztos ESZMÉKért, mint a szabadság vagy a demokrácia.
Csakhogy az eszmék farvizén is közlekednek olyanok, akik ÜZLETben reménykednek. Nem kell ehhez oknyomozást folytatni. Nem kell utána járni, melyik hazai vállalkozás vagy multi, melyik helyi politikus vagy európai parlamenti képviselő, vagy akár világpolitikában komoly befolyással bíró személy jár jól, ha ez vagy az az ideológia, ez vagy az a politikai erő kerül hatalomra. Elég csak szétnézni egy nagyobb demonstráción, és a sorok között megtaláljuk az ÜZLETi világ legapróbb teremtényeit, akiknek talán édes mindegy, ki és miért vonul az utcán, egyik táborhoz sem tartoznak, csak magukhoz (épp, mint a menő BIZNISZMENEK). Ők mindig önmagukra szavaznak (pont, mint a hatalmas ÜZLETemberek és oligarchák, akiket jobb nem nevesíteni). De hagyjuk a ködösítést, elő a farbával: a többnyire focimeccsek, tűzijátékok környékén felbukkanó mozgóárusokról van szó.
Számukra az elmúlt napok eseményei is csupán lehetőség, amit bűn lenne veszni hagyni. Feltöltik készleteiket sípból, dobból, nádi hegedűből. Előkotorják korábbi meccsekről benn ragadt portékáikat: itt egy magyar zászló, ott egy Hajrá Fradi feliratú sál. Összeszedik a puffasztott tésztából sütött pereceket, és igyekeznek a legjobb helyen felütni kempingasztalaikat a tüntető tömegben. Groteszk jelenet, ahogy próbálnak helyezkedni, hogy az ÜZLET szempontjából legkedvezőbb stratégiai pontot kaparintsák meg. Ahol az eszmékért, a tiszta politikáért, a jobb Magyarországért utcára vonuló potenciális vevők mindenképp beléjük futnak. Az ő kis asztaluknál találkozót ad egymásnak idea és kőkemény valóság. ESZME és ÜZLET. De nekik sem minden fenékig tejfel: számolniuk kell a konkurenciával és a konkurenciaharccal. Aki pedig későn ébred, az egyet tehet, végigkolbászolhatja a tömeget, megszólítva boldog-boldogtalant: sípot, zászlót? (Parfümöt majd az aluljáróban fog ránk tukmálni.)
Ezeknek a kisvállalkozóknak, akik valószínűleg nem adóznak tevékenységük után, minden megélhetési problémájuk ellenére, annak ellenére, hogy ők az eseményekből élnek, eszükbe jut-e néha, ők is annak az embertömegnek a részei, akiket állampolgároknak hívnak. Belegondolnak-e egy másodpercre, a változás akár az ő érdekük is lehetne, a változás akár rajtuk is múlhat. Persze, ez csupán költői kérdés, hisz amint kicsiben, úgy nagyban, és amint fent, úgy lent (tartja az ezoterikus mondás): vagyis a BIZNISZ kicsiben és nagyban is BIZNISZ!
BIZNISZ AZ EGÉSZ VILÁG.
Írta: Födő Tamás
Ha tetszett a cikk, ne fogd vissza magad, dobj egy lájkot és oszd meg másokkal is! Ha nem tetszett, oszd meg velünk! Színtiszta szórakozást pedig a Facebook oldalunkon találsz!